Elsősegélynyújtás siklóernyős balesetek esetén

?...A kupola röviddel a start után becsukódott, a pilóta visszazuhant a starthelyre és mozdulatlan maradt. Rögtön hatan rohantak oda a sérülthöz. Mentőhelikoptert és orvost hívtak. Volt, aki laposabb terepre akarta fektetni a sérültet, valaki lélegeztetést ajánlott, valaki pedig azt, hogy helyezzék stabil oldalfekvő helyzetbe. Közben értékes perceket veszítettek, mert tulajdonképpen senki sem mérte fel a sérült állapotát, és nem kezdte meg a legfontosabb életmentő intézkedéseket..." ¹

Közülünk már sokan részt vettek valamilyen elsősegély-tanfolyamon. Az egykor tanultakat viszont valójában nagyon kevesen alkalmazzák a gyakorlatban. Az elsősegélynyújtások hiányosságaira a siklóernyős balesetekről szóló élménybeszámolók mutatnak rá. Hiába ismerjük elméletben a tennivalókat, ha a baleset helyszínén eluralkodó pánik és a stressz döntésképtelenné tesz minket. A megfelelő intézkedések megmenthetik a sérült életét, ezért semmit sem szabad a véletlenre bízni.

Az alábbi emlékeztető fontos gyakorlati tanácsokat nyújt a siklóernyős balesetek esetén követendő helyes viselkedéshez.

A sérült állapotának megítélése

Vészhelyzetben az elsősegélynyújtónak nyugodtan, megfontoltan és gyorsan kell cselekednie. Az elsősegélynyújtás sikerességében döntő szerepe van a szisztematikus cselekvésnek. Csak így lehet elkerülni, hogy gyakorlat hiányában és a pszichikai nyomás, illetve a pánik következtében megfeledkezzünk a legfontosabb lépésekről.

A baleset helyszínére érkezéskor a három legfontosabb dolog:

FELMÉRNI - GONDOLKODNI - CSELEKEDNI !

Amint egy pillantást vetünk a helyzetre, azonnal átfogóan és biztosan meg kell tudnunk ítélni a sérült általános állapotát.

A 4V szabály mindezt a laikusok számára is lehetővé teszi:

1. Válaszol?

2. Vesz levegőt?

3. Vérzik?

4. Van pulzus?

1. Válaszol?

Ha a sérült a szólításra, csipkedésre nem válaszol - vagyis eszméletlen -, akkor a köhögési- és nyelőreflexek hiánya miatt fennáll a fulladás veszélye. Ezért - amennyiben a sérült lélegzik - azonnal az oldalára kell fektetni. Rázogatni semmi esetre sem szabad, mert az csak súlyosbítja a meglévő sérüléseket.
Mellkassérülés esetén a sérült oldalra fordítsuk a pilótát, megakadályozva ezzel, hogy a vér az ép oldalt is elöntse és ezzel a sértetlen tüdő-fél munkáját akadályozza.
Mivel siklóernyős baleseteknél igen gyakoriak a gerincsérülések, a sérült lefektetését nagyon óvatosan, lehetőleg több segítő bevonásával végezzük. Nagyon kell vigyázni arra, hogy a gerincoszlop, a nyak és a fej - lehetőleg egyenesen - a tengelyében maradjon. A fulladásveszély miatt az eszméletlen, vélhetően gerincsérült beteget is oldalfekvő helyzetbe kell hozni. Ilyenkor a sérült légzését és keringését folyamatosan ellenőrizni kell.

2. Vesz levegőt?

Az élethez nélkülözhetetlen a létfontosságú szervek (az agy, szív, tüdő, máj, vese) oxigénnel való ellátottsága. A légzés megszűnése néhány perc elteltével maradandó agykárosodáshoz, vagy halálhoz vezethet. A szájból orrba történő mesterséges lélegeztetés azonnali alkalmazása ezért életet menthet.
Azt, hogy van-e légzés, a legegyszerűbben a mellkas emelkedéséből, vagy az ajkakhoz közel hajolva a légzési hangokból állapíthatjuk meg.
A lélegeztetés előtt a sérültet fektessük a hátára. A légutakat tegyük szabaddá, a fejet húzzuk hátra, az alsó állkapcsot nyomjuk felfelé. Minden levegőbefúvásnál ellenőrizzük, hogy a mellkas emelkedik-e. Percenként 10-12 befúvást végezzünk. A befúvások ne legyenek túl erősek, vagy túl gyorsak, mert ez gyomorfelfúvódást és hányást okozhat, ami a légutak elzáródásához vezethet.

3. Vérzik?

Az erősen folyó, vagy pulzáló vérzések életveszélyesek, mert a létfontosságú szervek oxigénellátását veszélyeztetik. Egy átlagos termetű felnőtt esetében maximum 1 literes vérveszteség az, amit még viszonylag könnyen elvisel a szervezet. Ennél jelentősebb vérveszteség sokkhoz és végül keringés-összeomláshoz vezethet.
A vérző testrész magasban tartásával a sérülés területén csökkenthető a vérnyomás. A vérzés ezzel enyhül, és könnyebbé válik a nyomókötés felhelyezése. Ha ez nem elég, nyúljunk a sebbe (a szív irányában), és ujjunkkal nyomjuk a megfelelő eret a csonthoz.
Érdemes egy kis elsősegélycsomagot magunknál tartani, hogy baleset esetén fel legyünk vértezve a megfelelő eszközökkel. Ha nem áll rendelkezésünkre kötözőanyag, akkor zsebkendőkkel, vagy ruhadarabokkal improvizáljunk.

4. Van pulzus?

Ha a nyaki verőérnél nem érezhető a pulzus, a sérült eszméletlen és nem lélegzik, akkor keringésleállásról van szó. A sérült életét ebben az esetben csak az azonnali szívmasszázs és a lélegeztetés mentheti meg. Korábban sokan azon a véleményen voltak, hogy a helytelenül végzett szívmasszázs többet árt, mint használ, ezért azt kizárólag szakorvos végezhette. Ma már az a vélemény, hogy ha valaki meg tudja állapítani a szívleállást, - márpedig azt mindenki meg tudja állapítani -, az a szívmasszázst is el tudja végezni. Keringésleállás esetén a lélegeztetésnek önmagában nincs értelme.
A szívmasszázshoz az elsősegélynyújtó térdeljen a sérült vállához. Tegye szabaddá a mellkast és keresse meg a nyomási pontot. Ez a szegycsont alsó felén, a kardnyúlvány felett kb. 2 cm-re helyezkedik el. A párhuzamosan egymáson fekvő 2 kézfej merőleges legyen a szegycsontra.

3. ábra: A szívmasszázs

Nyújtott karokkal, erősen nyomjuk le a szegycsontot kb. 5 cm-nyit. A nyomás után tartsunk egy azzal megegyező időtartamú szünetet. Kezünket tartsuk továbbra is a mellcsonton, hogy el ne veszítsük a nyomási pontot. Percenként 80-100 nyomást végezzünk.
A szívmasszázs és a lélegeztetés egyidejű alkalmazásához két ember szükséges. A két tevékenységet nem egyszerre, hanem összehangoltan kell végezni. Jelenlegi ismereteink alapján az 1:5 arány a legoptimálisabb. Ez azt jelenti, hogy egy levegőbefúvást 5 mellkasnyomás követ. A szívmasszázst és a lélegeztetést mindaddig folytatni kell, amíg a pulzus és a spontán légzés meg nem indul; vagy az orvos meg nem állapítja a halált.
Ha a pulzus gyenge és szapora, a bőr sápadt és hideg-nyirkos, a sérült levert, eszméletlen, esetleg izgatott, akkor valószínűleg sokkos állapotban van. A köznyelvben a ?sokk" kifejezést a balesetre való pszichikai reakcióra használják; valójában a létfontosságú szervek gyenge vérellátottságát jelenti. Ha egy szerencsétlenül járt pilótát sokkos állapotban találunk, az általában erős vérzés következménye. Ha nincs külső vérzés, akkor a vérzés forrása valószínűleg a hasüregben, a mellkasban, vagy a combban van. A belső vérzés gyakran előfordul lezuhanásos baleseteknél, vagy tompa tárggyal való ütközésnél. A belső vérzés csak gyors műtéti beavatkozással csillapítható. Az elsősegélynyújtó feladata a külső vérzések csillapítása és a sérült elhelyezése.
Amíg a sérült eszméleténél van, fektessük sík terepen a hátára, és lábait emeljük kb. 30 cm magasra. A szűk ruhadarabokat lazítsuk meg. A sérültek gyakran panaszkodnak szomjúságra, de semmiképpen ne adjunk nekik inni. A belek a gyenge vérellátottság miatt nem képesek a folyadék felvételére, és fennáll a hányás veszélye is.
A kórházi kezelést igénylő siklóernyős balesetek több mint felénél történik láb- és/vagy gerincsérülés. Ennek az az oka, hogy a becsapódás a beülőben ülve történik, ezért a gerincoszlopot éri az ütés, ami kompressziós töréshez vezet.
Ha a sérült hátfájásra panaszkodik, vagy eszméletlen, akkor elképzelhető, hogy a gerincoszlopa instabil helyzetben van, ami a bénulás veszélyét hordozza magában. Ha a sérült eszméleténél van, akkor hagyjuk olyan helyzetben, ahogy találtuk, és szólítsuk fel, hogy ne mozogjon. Csak a mentőhelikopter megérkezése után helyezhető a sérült a mentőorvos utasításai alapján vákuumágyra.
Eszméletvesztés és légzésleállás esetén a legsürgősebb életmentő intézkedéseknek természetesen abszolút prioritásuk van. A sérült elhelyezését azonban ilyenkor is a lehető leggondosabban kell elvégezni.
A sérültet lapátfogással fogjuk meg, és úgy mozdítsuk, hogy a gerincoszlop ne mozdulhasson ki a tengelyéből. Négy elsősegélynyújtó végezze ezt a feladatot, a legtapasztaltabb irányítson. Nem szabad megfeledkeznünk a nyakról és a fejről. Ezért egy ember térdeljen a fejtetőhöz, jobb kezével fogja át a tarkót, hüvelykujját támassza a jobb vállra. A fejet a bal kezével fogja, és a jobb karral tartsa sínben.

4. ábra: Elsősegély - checklist

Hogyan viselkedjünk a baleset helyszínén?

Az elsősegélynyújtás a legtöbb esetben nem úgy zajlik, ahogy kellene, mert a jelenlévők a legfontosabb dolgokban nem értenek egyet, de a koordinálást senki sem hajlandó elvállalni. Anélkül pedig csak az időt vesztegetik. Ha nincs jelen orvos, akkor a legtapasztaltabb embernek kell átvennie az irányítást. Fontos, hogy az utasításai világosak legyenek.
Minél hamarabb hívjunk mentőhelikoptert, de az életmentő intézkedéseket semmi esetre se mulasszuk el. A helikopter leszállása előtt csomagoljuk el a sérült ernyőjét, mert különben a rotorszél felkapja.

... Nyugodt estéken, vagy esős délutánokon érdemes lenne minden siklóernyősnek felelevenítenie az elsősegélynyújtás alapszabályait. Sosem lehet tudni, talán már másnap szükség lehet a tudásunkra egy siklóernyős balesetnél, sőt, az is lehet, hogy megmentjük vele egy pilóta életét.

1 Az alábbi képsor illusztráció, nem a leírt balesetet mutatja be (a fordító megjegyzése)