Légijárművek vagyonadója

Sokakat elbizonytalanított az új törvény a légijárművek vagyon adójával kapcsolatban, ezért megkértük Dr. Derce Tamás klubtársunkat, hogy járja körbe a kérdést. Lehet, hogy van, aki nem tudja, hogy a törvényt még az előző kormány teljes mértékben hatályon kívül helyezte. De egyébként sem vonatkozott ránk. Nézzük, mit írt Tamás, amikor megszületett a törvény:

?Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 2. § 12. pontja, illetve 23. §.-a szabályozza a légi járművek adóját.

A 2. § 12. pontja meghatározza, hogy mi minősül légi járműnek, e szerint:

?12. légi jármű: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szerinti polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja;?

Mivel a fenti felsorolás nem tartalmazza a siklóernyőt, vagy a motoros siklóernyőt, illetve azt nem minősíti légi járműnek, így a fenti jogszabály a siklóernyőre illetve a motoros ernyőre nem alkalmazható, azokra nem vonatkozik.

A törvény vonatkozó részei:

2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Adóköteles az e törvény szerinti lakóingatlan, vízi jármő, légi jármő, nagy teljesítményő személygépkocsi.
(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:
12. légi jármű: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szerinti polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja;

A LÉGI JÁRMŰVEK ADÓJA

Az adó tárgya

23. § Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő légi jármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan légi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor.

Az adó alanya

24. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

25. § (1) Az adókötelezettség a légi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség a légi jármű elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.

Adómentesség

26. § Mentes az adó alól:
a) Mentes az adó alól a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű;
b) a Légi Üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű.

Az adó alapja

27. § Az adó alapja a légi jármű hatósági bizonyítványában szereplő legnagyobb felszálló tömege.

Az adó mértéke

28. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a) motoros légi járművek (ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót) esetén:
aa) a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 8000 Ft;
ab) a légi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 7000 Ft;
ac) a légi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 6000 Ft;
ad) a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 5000 Ft;
b) az a) pontban nem említett légi járművek esetén:
ba) a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 4000 Ft;
bb) a légi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 3500 Ft;
bc) a légi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 3000 Ft;
bd) a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 2500 Ft"