Éles mentőernyőnyitás ütközés miatt
Éles mentőernyőnyitás ütközés miatt
A kép illusztráció
|
Oktató jelenlétében, rádiós irányítása mellett, aktív, de nem teljesen kezdők számára még elviselhető időben, többen, de nem zavaróan sokan próbáltunk emelésben maradni a hegy előtt kb.1000 m magasságban. Miközben tág, bal, harmadik körben ki-kiesve nulláztam egyedül tekerve egy emelést, és éppen a hegy irányába haladtam, balról, elölről, magasabbról nagy ívű jobb fordulóval süllyedve egy társunk mell magasságban az ernyőm jobb oldalának ütközött.
Mivel tudtam, hogy nem vagyunk túl magasan, és ezért nincs idő mérlegelésre, a kezem azonnal a fogantyúra tettem, és csak utána próbáltam felmérni a helyzetet. A kupola összeomlott, pörgés indult be, az ütköző pilóta a zsinórokba akadt. Még mielőtt mindez teljes egészében bekövetkezett volna, de már valószínűsíthető volt, a dobás mellett döntöttem. Élt bennem a kétely, hogy ezt elhamarkodottan teszem, ezért nagyon örültem meghallva az oktató "mentőernyő" üvöltését. Az oktató jelenléte és az, hogy nem egyedül magamról döntöttem, késleltethette volna a dobást, de az oktató nem késlekedett, és az alacsony magasság miatt én is úgy döntöttem, nem várok, így az utasítása már csak a döntésem igazolását eredményezte.
A két mentőernyő pontosan egy időben repült ki vízszintesen. Mindkettő a látóteremben volt. A nyílást nem figyeltem, mert a dobás után lefelé néztem a magasságot mérlegelve. Tudtam, a nyílásról tudomást fogok szerezni abból, hogy kicsúszom a beülőből. Nem egy nagy rántás történt, ahogy arra számítottam, hanem egy kisebb, majd egy kicsit később egy másik, amitől határozottan, de nem durván csúsztam ki és lógtam a hevederen. A dobástól eddig a pillanatig aggódtam, de amikor éreztem, hogy már tart, megnyugodtam. Felnéztem, de nem tudtam felmérni a helyzetet, meg sem próbáltam semmit tenni. A két mentőernyő és két ernyő össze volt akadva, átláthatatlan volt, hogyan állnak, de a mentőernyők rendben kinyíltak.
Meredek hegyoldalon magas fákra érkeztünk egymástól két méterre kb. 15m magasságban a lombok alatt lógva. Feltehetően a lelazult majd megfeszülő fékzsinór megégette az alkarom. A nyomokból ítélve bal térhajlatom elakadhatott egy erősebb ágban, az ágtördelés közben. Komolyabb sérülés nem történt. Mivel az ereszkedő kötél (jelző rakéta, elsősegély csomag és minden más is) a beülőben hátul volt, ahonnan nem tudtam volna kicsatolás nélkül elővenni úgy, hogy az ereszkedéshez biztonságosan vissza is tudjak ülni a beülőbe, és az ernyőket ilyen magasságból nem tudtuk volna magunk leszedni, értelmetlen volt lejönni. Megvártam a speciális alapítványi formában működő mentőket, akik tökéletes felszereléssel, óriási gyakorlattal és szakértelemmel oldották meg az ernyők kiszabadítását és kötélen leengedésemet.
Az eseményben résztvevők adatai
UP Vision, Charly SC96, felszálló súly kb. 100kg, 3 éves A vizsga, ritkán repül
Airwave Sport2 L, Woody Valley Velvet L, Charly Rev2 dupla kupolás (120kg), felszálló súly 102kg, 2 éves A vizsga, nagyon kevés repült óra
A nyitással és ereszkedéssel kapcsolatos adatok
Nyitási magasság: 90m
Legnagyobb süllyedés: 10m/s -1s átlagában (csúcs 12m/s)
A nyitás és lefékeződés teljes ideje: kb. 5s
Stabil süllyedés magassága: 50m (5m/s-re lassulás)
Süllyedési átlagsebesség: 5m/s (min. 4.5m/s, max. 5.5m/s, nem mutatott csökkenő tendenciát)
Süllyedés: lengések nélkül forgással
Az igc file alapján, mivel annak felbontása csak 1s, a gyors mozgás (lepörgés) nem követhető. A varión (Aircotec XC Trainer Dual 0.5s átlagolás cm-es magasság mérés!) visszajátszva a süllyedés és pörgés sokkal jobban kiértékelhetők.
Megjegyzés
Az esetet a szemtanúk mintaszerűnek minősítették. Sajnos videó felvétel nem készült. Az átéltek megnyugtattak a mentőernyő használatot illetően, mindenek előtt az, hogy 40m merülés elég volt a biztonságos földetérést lehetővé tevő stabil állapot eléréséhez, ezek után már bízom a mentőernyőmben.
Tanulságok
Annak érdekében, hogy a kioldó tüskék cérna lekötözését ne kelljen a kiálló fogantyú pakolás közbeni elakadásai után újra és újra pótolni, mint korábban történt, a fogantyút be szoktam gyűrni a fogantyú talpának rögzítésére szolgáló gumírozott rész alá. Ilyen helyzetben - mint valami lefelé nyitott zsebből, aminek a száját a fogantyú szétfeszítve tartja ugyan és ezért kézzel megtalálható -, kell alulról benyúlva a fogantyút előkaparni. A helyszínen felmérve, hogy kesztyűben a gumírozott rész belső oldalához feszülő fogantyú megfogása nehéz, elővettem és normál állapotba hoztam. A repülés előtt a beülőben ülve a fogantyút többször megfogtam, hogy pontos helyzetét memorizáljam. Ez nagyon fontosnak bizonyult!
Az ereszkedés közben hasznos dolgokat tehettem volna, pl. zsinórok ellenőrzése, lábak igazítása. Utólag kiderült, hogy ez hosszú idő (10s) volt, de akkor nagyon kevésnek tűnt, és az alatt is a gratulációkat (megnyugtatás rádión) fogadtuk és az érkezés helyét latolgattam. Ez hiba volt, ami komolyabb következménnyel is járhatott volna.
A fára érkezéskor szükséges eszközöket a beülőből kicsatolás nélkül elérhető helyen tartom!!!
- 5118 reads