Az első olasz mentőernyő összehasonlító teszt

A fordítás közzétételéhez a Gleitschirm Magazin főszerkesztője írásban hozzájárult.
(Thermik Verlag, Stelzhamerstraße 18. A-4600 Wels;
tel: ++43 (0) 7242/45224-0; fax: ++43 (0) 7242/45224-22,
redaktion @ gleit...-mag...com, www.gleitschirm-magazin.com )
További sokszorosítás csak a szerkesztőség, és a fordító írásos beleegyezésével jogszerű!

Az Olasz Függővitorlázó Szövetség (FIVL) a Milánó, és Velence között található Alme-ban összehasonlító mentőernyőtesztet végzett, mely során a mentőernyőgyártás történetében első alkalommal teszteltek egyszerre 18 mentőernyőt azonos kritériumok alapján. A teszt során a következő értékeket hasonlították össze: nyílási idő két különböző nyitási helyzet esetén, talajfogás előtti süllyedés, stabilitás. Az eredményeket adatokkal és szöveges leírásokkal fejezték ki. A szervezők célja az volt, hogy a pilóták, és a gyártók a teszt eredménye alapján segítséget kapjanak a reális véleményalkotáshoz a mentőernyőkről.

A CEN (Comission Européenne de Normisation) normái alapján működő Olasz Függővitorlázó Szövetség a nyugat-svájci Alain Zoller, és barátja, Laurent David segítségével rendezte a nagyszabású mentőernyőtesztet. Alain Zoller, és Air Turquoise nevű cége Svájcban biztonságtechnikai tréningek szervezésével foglalkozik, ezenkívül mentőernyőhajtogató szolgálatot vezet, és ők végzik az Afnor teszteket. A mentőernyőgyártók a 75-95 kg-os súlyhatárú mentőernyőik tesztelésére kaptak lehetőséget. Számukra ingyenes volt a részvétel. Pedig egyedül a hőlégballon rezsiköltsége 12000 svájci frank volt a három tesztnapon, - és ebbe a tesztcsapat munkája nincs beleszámítva!

A tesztcsapat a hőlégballon segítségével minden dobáshoz 180 méterre vitte fel a súlyt, egy 80 kg-os, négyszögletű vastömböt, valamint a hozzáerősített mentőernyőt, és a nyitórendszert.

A ballont felfújták. Közben a nehezékeket, amelyeket a hálóra erősítettek,
csapatmunkával gondosan a ballon kosara alá helyezték.

A súlyt cipelő autó (vagyis a vezetője) egy vízmosásba hajtott.
Egyesült erőkkel pillanatok alatt megoldották a problémát

Minden egyes mentőernyővel kétféle módon 3-3, tehát 6-6 dobást végeztek. Az azonnali nyitásnál a mentőernyő fogantyúját közvetlenül a kioldórendszerhez¹ erősítették, amely azt eredményezte, hogy a belső konténer hirtelen szabadult ki a súlyra erősített tokból. Így pontosan definiálhatóak voltak a nyílás körülményei. Igaz, hogy ezek a körülmények meglehetősen elrugaszkodtak a valóságtól, ami a mentőernyőnyitás folyamatát illeti, mert gondoljunk csak bele, senki sem képes a mentőernyőt 80 kg-nak megfelelő erővel kidobni úgy, hogy ezzel a lendülettel kinyíljon a belső konténer is. A tok és a belső konténer milyensége ezért a teszteredményekben nem kapott szerepet.

A másik nyitási módszer a késleltetett nyitás volt: a ?csomag"-ot hagyták szabadesésben gyorsulni. A 20 méteres kötél megfeszülése után a mentőernyő fogantyú, és a belső konténer hirtelen levált a tokról, illetve a súlyról, és a mentőernyő kereken 70 km/h-s zuhanási sebességnél nyílt. Kiszámítható, hogy a 20 méteres kötél megfeszülése, vagyis a 70 km/h sebesség elérése kereken 2 másodpercig tart. A légellenállás elhanyagolható mértékű, ezért azzal most nem számolunk.

A merülési értékek mérése érdekében a tesztcsapat a 80 kg-os súly alá először egy 30 méter hosszú, majd az erős lengés miatt inkább egy 10 méteres kötelet erősített, amelynek a végén egy vászoncsíkokkal megjelölt súly lógott. A földetérés előtti merülést a zsinór hosszából, és a két súly talajfogása között eltelő időből számítják.

Dobás 20 méteres nyitózsinór közbeiktatásával.
Figyelemfelkeltő - vagy inkább nyugtalanító volt a mentőernyő erős lengése.
A súly alatt a merülési sebesség mérésére szolgáló nehezék intenzív ficánkolása látható (5. kép)

A ballon újra felemelkedik

A kioldószerkezet a súllyal, és a hozzáerősített mentőernyővel.
Laurent David újra leellenőrzi. A súlyon látható föld- és fűcsomók arról árulkodnak,
hogy ez már a sokadik dobás.

A kosár bal oldalán Sergio Calabresi az Olasz Függővitorlázó Szövetség alelnöke,
jobbra pedig Enzo Cisaro, a tapasztalt ballonpilóta látható.

Nyílási folyamat 20 méteres nyitózsinór közbeiktatása esetén

Dokumentáció és eredmények

Minden kísérletet két, különböző pozícióban felállított videokamerával rögzítettek. A szövetség öt tagja, mint zsűri külön-külön stopperolta az időket. Ezeknek az időknek az átlaga elég pontos eredményt adott. A tesztcsapat nem tartotta fontosak, hogy a merülési értékeket tizedes pontossággal adják meg, ennek a mérés pontatlansága miatt nem is lett volna értelme. 6 m/s-os merülési értéket határoztak meg referenciaként.

A tesztelés előtt minden mentőernyőt pontos méréseknek vetettek alá.
A kiterített felületet az egyes kupolarészek összege adta.
A tartóhevederek és a zsinórok hosszát illetve az anyag légáteresztő képességét is lemérték.
Ez a fajta adatfelvétel és közzététel nem vezethetett know-how másoláshoz.

A mentőernyőteszt eredménye ²

* Rogallo rendszer, még nincs a piacon
** proto, még nincs a piacon

Problémák, és tanulságok

A mentőernyő fogantyúk, és összekötő tagok több, mint fele nem volt elég erősen felvarrva. A tesztben részt vevő mentőernyők nem szolgáltatnak reprezentatív mintát, ennek ellenére a tesztelők egyetértettek abban, hogy a belső konténerek megerősítése nagyban növelné a mentőernyőnyitások megbízhatóságát.

Egyes mentőernyők erős instabilitása nagyon megnehezítette a merülési értékek mérését. A lengést esetenként a mérés érdekében a kötél végére felszerelt nehezék idézte elő, vagy felerősítette azt.
Az egyik mentőernyő felszakadó hevederének külső burkolata még a sokat látott Alain Zollert is megtévesztette, aki nem a hevederfülhöz erősítette a súlyt, hanem ehhez a borításhoz. A súly szabadesésben ért földet, de elég masszív volt, ezért kibírta a becsapódást.

Összefoglalás és a további kilátások

A tesztsorozat nagyon alapos, és tanulságos volt. Az Olasz Függővitorlázó Szövetség kezdeményezése figyelemreméltó. Alain Zoller szerint a következő évben hasonló keretek között újra el kellene végezni egy mentőernyőtesztet. Zoller arra számít, hogy jövőre a megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően még pontosabb eredményt fognak tudni elérni.

A mentőernyőhasználatot illetően kijózanító dolgokat mondott: ?A gyárilag behajtott mentőernyők 4%-a rendellenesen nyílt."³ Az újonnan vásárolt mentőernyőket nem csak emiatt a 4% miatt kell rögtön áthajtani, hanem azért is, mert a vevő nem tudhatja, mióta áll már behajtva az a mentőernyő. ?A mentőernyők 30%-a azért nyílik rendellenesen, mert rosszul van a hevederbe helyezve."

Sajnos a mentőernyőket gyárilag nem mindig helyesen hajtják be.
Ennél a mentőernyőnél a tartózsinórokat újra kellett kötözni a hevederre.

A kupola anyagát ennél a mentőernyőnél S-selve hajtogatták,
majd súllyal leszorították, hogy a levegőt kiszorítsák belőle.

A zsinórokat is S-selik, és gumigyűrűkkel összefogatják.

Alain Zoller privát véleménye

?Az Olasz Függővitorlázó Szövetség komoly apparátussal teremtette meg az összehasonlító tesztek elvégzésének feltételeit. Nagyon nagy volt a gyártók érdeklődése, és elismerésre méltó módon működtek közre a konkurens cégek a kérdések megvitatásában.

Az eredményeket nem szabad túlértékelni. Az igaz bár, hogy egyes mentőernyők jobbak a többinél, de a legfontosabb, hogy egyáltalán legyen nálunk valamilyen mentőernyő. Fontos, hogy egy éles mentőernyőnyitás esetén ne törekedjünk talponmaradós földetérésre, hanem alkalmazzuk a földetérési technikákat!

Én, mint a CEN (Comission Européenne de Normisation/Afnor) normái szerinti svájci homologizáció felelőse, és mint a szabad repülés (Vol Libre) biztonságának támogatója köszönetet mondok az Olasz Függővitorlázó Szövetségnek hasznos munkájáért, és egyben gratulálok a gyártóknak is, akik részt vettek az összehasonlító teszten."

1Ez olyan, mint az ejtőernyők bekötött nyitási módja (a lektor megjegyzése)

2Ezek a mentőernyők viszonylag régi konstrukciók, másrészt Magyarországon nem nagyon ismertek, mégis érdemes megfigyelni a teszteredményeket, az összefüggéseket illetve azt, hogy a mentőernyő felülete és a merülősebessége nem mindig függ össze. (a fordító megjegyzése)

3Földi gyakorlati mentőernyőnyitó tréningeken az első kidobások kb. 30%-ában tapasztalunk rendellenességet. Az okok a teljesség igénye nélkül: hibás hajtogatás, hibás gyári behajtás, túl ritka áthajtás, elöregedett alkatrészek, rossz dobási technika... (a fordító megjegyzése)