Mennyi idő alatt nyílik ki egy mentőernyő?

Szabó Péter

„MENNYI IDŐ ALATT NYÍLIK KI EGY MENTŐERNYŐ?”

2018.04.

A fenti kérdést kaptam nemrégen a honlapunk egyik olvasójától. Vagyis pontosabban: azt a visszajelzést kaptam, hogy erre a kérdésére nem találta meg a választ a honlapunkon.

Kicsit gondolkodtam, aztán elhatároztam, hogy ez lesz az a téma, amiről legközelebb írni fogok. Mivel a siklóernyős pilóták több, mint 95%-a körkupolás mentőernyővel repül (saját becslés alapján), az írásban a körkupolás mentőernyőkről írok.

Rögtön, most az elején megígérem, hogy az írás végén konkrét, egy számból álló választ is fogok adni a kérdésre, de előtte szeretném egy kicsit körbejárni a témát.

Amikor először olvastam ezt a kérdést, azonnal felmerült bennem az, hogy hogy fordulhat elő olyan, hogy a mentőernyőkkel elég alaposan foglalkozó, évtizedek tapasztalatait összegyűjtő, közreadó honlapunk témái között, nem talál választ egy érdeklődő egy ilyen fontos kérdésre.

De, gyorsan megtaláltam a választ is: úgy történhetett ilyen, hogy rossz a kérdése!

Végül is, ez egy elég fontosnak látszó információ egy mentőernyőről, biztos a mentőernyők gyártói közlik ezt az adatot a gyártmányaikkal kapcsolatban, nézzük meg a mentőernyők műszaki adatai között, milyen választ találunk erre a kérdésre.

Hát nem. Nem találunk ott sem, egy választ sem. Egyik gyártó sem írja le, hogy mennyi idő alatt nyílik ki a mentőernyője. Vajon miért nem?

Mert ez - a fontosság látszata ellenére - egy rossz kérdés. Erre nem lehet választ adni.

Ez nagyjából olyan, mintha valaki azt kérdezné: „mennyi idő alatt tud lefékezni egy autó?” Szeretem az autós hasonlatokat, mert az a legtöbbünkhöz elég közel álló, hétköznapi tapasztalatokon alapuló dolog. Aki vezet, az tudja, hogy ezt a kérdést, így nem lehet megválaszolni, mert annyi változó van az egyenletben (a sebesség, a tömeg, a fék, a gumik, a sofőr tevékenysége, az út milyensége, az időjárás, stb. stb.), ami befolyásolja a végeredményt, hogy erre a kérdésre nem lehet egy számmal válaszolni. Vagyis a kérdés túl általános.

De, mit is kérdezünk pontosan? Mennyi idő alatt, vagy mekkora úthosszon?

Ezek nyilván összefüggenek, de nem mindegy, hogy mit számolunk, vagy mérünk.

A fenti kettő közül, melyik adatot fontos ismernie egy siklóernyősnek?

A nyílási időt, vagy a nyílási úthosszt?

Te, kedves olvasó, mint gyakorló siklóernyős, Te melyik paramétert tudod a saját mentőernyődről?

Igen, jól érzi, aki most bizonytalankodik. Egy siklóernyősnek egyik adatot sem kell ismernie, egyik sem fontos paraméter a mentőernyő használata szempontjából. Tehát a címben feltett kérdés nem csak rossz, hanem tulajdonképpen felesleges, értelmetlen, de minimum közömbös és lényegtelen is. Ezért nem is foglalkozik ezzel senki és ezért nem található sehol válasz a címben feltett kérdésre, a honlapunkon sem. (Vagyis eddig nem volt, de majd most!)

De, mivel én nem ismerek lehetetlent a mentőernyős kérdések terén, csak azért is meg fogom válaszolni, még a megválaszolhatatlan kérdést is. Ez most már nekem presztízs kérdés.

Persze a probléma maga (a nyílási sebesség, vagy a nyílási út hossza) valós, és elég fontos, és kell vele foglakozni, de elsősorban nem a pilótáknak, hanem inkább a mentőernyő tervezőknek. Lehet még nyílási időket is mérni, de inkább csak átlagidőket és „laboratóriumi” körülmények között (bedobva például hídról), ami, bár nem életszerű, de alkalmas lehet a különböző mentőernyők (vagy az egyes gyártói technikai megoldások) összehasonlítására, fejlesztésére. A légijárműről történő bedobás hasznos lehet a stabilitás vizsgálata szempontjából is (egy közel vízszintes nyílás után, milyen gyorsan stabilizálódik, milyen gyorsan szűnik meg a billegés, és áll be a stabil, függőleges ereszkedés).

Nézzük meg azt is, mit tudnak az „öregek”, vagyis mit mondnak erre a kérdésre az ejtőernyősök?

Az ejtőernyősöknél már sokkal értelmesebb ez a kérdés, mert ott sokkal azonosabb paraméterek, hasonlóbb feltételek között működnek az ejtőernyők, tehát jobban mérhető, számítható, összehasonlítható dologról van szó. És nem csak azt határozza meg a nyílási idő, hogy milyen magasságban kell nyitni az ejtőernyőt, hogy biztonságosan lefékezze az ugrót a földig, hanem meghatározza az ugróra ható nyitási terhelés (negatív gyorsulás) nagyságát is (ezért jellemzően lassítani próbálják a nyílást, elnyújtani a nyílási időt).

Egy ejtőernyős főernyőjének az optimális kinyílási ideje valahol 3 másodperc körül van. Ha ekkora idő alatt fékeződik le az ugró teste a 180km/h körüli sebességről gyakorlatilag nulla sebességre (valójában 10-15km/h sebességre), akkor nem fogja durvának, vagy kemények érezni a nyílást. Az ejtőernyős mentőernyőknél (ejtőernyősök esetében ezt tartalékernyőnek nevezzük) persze rövidebb nyílási időt „gyártanak bele” az ernyőbe. Például, az ejtőernyősök régi, de még sokak által ismert, BE-8 típusú hasi mentőernyőjének 50méter nyílási úthossz volt megadva. Ez azt jelenti, hogy ha az ugró szabadesésben 50m/s sebességgel zuhan, akkor a mentőernyő nyitási ideje 1 másodperc. Ez már elég kemény, de elviselhető, és még mindig jobb, mint a másodperc töredéke alatt lefékeződni becsapódáskor. Ha az ejtőernyős ezt a mentőernyőt a kinyílt (ép, vagy esetleg többé-kevésbé sérült) főernyője mellé nyitja, akkor a kb. 4-5m/s süllyedési sebesség mellett nagyjából 10-12 másodperces belobbanási idő várható (vagyis ismét 50m a nyílási úthossz).

Az főejtőernyőknek általában 100-120m körüli nyílási úthosszuk van, de ez sem feltétlenül függőleges magasságot jelent, mert vízszintes sebességgel rendelkező repülőgépből ugorva, azonnali, vagy rövid időn belüli nyitás esetén, a nyílás a földről nézve majdnem vízszintesen történik (tehát a nyílási úthossznál kisebb a tényleges magasságvesztés). Én magam 300méterről ugrottam a legalacsonyabbról, de láttam többször is 100-120méterről is ugrani ejtőernyőst. Még akkor is közel 15-20másodperc volt a földetérésig a nyílás után. De nem csak a repülőgép haladási sebessége befolyásoló tényező, hanem az ugrás tengerszint feletti magassága is (a levegő sűrűsége), valamint egyéb tényezők is (pl.: ernyő típusa, nyitás módja, hajtogatás módja, behajtás ideje, ugró testhelyzete a nyitáskor, a véletlenszerű belépőélmozgások, stb.). Az ejtőernyőknél általában meg van adva a legnagyobb magasság, ahol azonnali nyitással működtetni szabad.

De, térjünk vissza a siklóernyős mentőernyők nyílási idejéhez. Siklóernyős mentőernyők esetében sajnos jóval bonyolultabb a dolog.

Nem csak azért rossz a címben feltett kérdés, mert nem lehet egyértelműen megválaszolni, de nincs is túl nagy jelentősége sem, mivel ritkán van olyan helyzet, hogy néhány méteren múlik a mentőernyő működése vagy nem működése. A pilóta tevékenysége szempontjából pedig teljesen haszontalan az adat ismerete, mert az nem befolyásolna semmit. Hiszen, a pilóta általában nincs tisztában annyira pontosan a magasságával, és az esetek többségében nem a magasság függvényében működtetjük a mentőernyőt. A siklóernyős nem azért nyit mentőernyőt, mert már túl közel van a földhöz, hanem ha nyitja, akkor azért nyitja, mert a főernyőt nem tudja megfelelő állapotba hozni („mert nyitni kell”), vagy „filmszakadás” történik (elveszti a kontrollt az események felett) és ez a döntés általában független a magasságtól.

Úgy is nézhetjük, hogy soha nem szabad egy pilótának azt gondolnia, hogy: „nem nyitok mentőernyőt, mert már olyan alacsonyan vagyok, hogy már úgysem nyílna ki”. A pilóta egy vészhelyzetben nem nagyon tudja 10méteres pontossággal követni a tényleges magasságát. A talajt sem nagyon nézegeti, és a műszereit sem, el van foglalva a kupola kezelésével, vagy pusztán a térbeli helyzetének az érzékelésének a helyreállításával, vagy már a mentőernyő fogantyú keresésével, és a helyes dobási irány kiválasztásával (a dobáshoz optimális testhelyzet felvételérő már ne is beszéljünk). Fák közé esés esetén, még egy félig, vagy részlegesen kinyílt mentőernyő is sokat tompíthat a földetérés esetén, hiszen felakadhat a mentőernyő a fákra és ez által rugalmasan tompíthat.

A mentőernyők nyílási ideje egy szempontból lehetne esetleg releváns, a gyártók marketing kampányai szempontjából. De mivel nehéz objektív vizsgálati körülményeket meghatározni, csak úgy járnánk ezzel is, mint a siklószámmal vagy a mentőernyők merülési sebességével.

Vegyük akkor sorra, hogy mitől is függhet egy siklóernyős mentőernyő nyílási ideje:

1. A mentőernyő szerkezete: alakja (szabásmintája), réselése, kémény nyílása, középbehúzottsága, anyaga (súlya, légáteresztése), esetleges további nyílásgyorsító megoldások (pl. légzsebek, duplakupolás megoldás, stb.), a zsinórhossza, van-e rajta rögzített nyitóernyő, stb. stb. ezek mind tervezési kérdések. (Kivéve a nyitóernyőt, mert az levehető utólag is, és esetleg a kéménynyílás is bezárható ideiglenesen egy gumival, bár ez inkább a nem középbehúzott körkupolás ernyőknél fontos. Ez mindkettő gyorsítja a belobbanást.)

2. A mentőernyő mérete: minél nagyobb egy kupola, annál lassabban feszül ki és annál lassabban telik meg levegővel a belseje.

3. A mentőernyő súlya: minél nagyobb a súly, annál nehezebb jól eldobni, és annál inkább a végleges irányával ellentétesen (lefelé) törekszik, amíg nem bomlik szét kellően a kupola.

4. A mentőernyő állapota: mikor és hogyan volt hajtogatva, valamint a hajtogatása óta milyen behatások érték.

5. A nyitás módja: az eldobás ereje és iránya.

6. A légáramlat a kidobott mentőernyő körül. Ez lehet függőleges légáramlat (zuhanásból eredően) és lehet vízszintes légáramlat (spirálforgás következtében), vagyis életszerűen általában ezek valamilyen kombinációja.

7. A főernyő helyzete és mozgása, zavaró hatása a mentőernyő nyitásakor és a belobbanás alatt.

8. Biztosan befolyásolja a nyílási sebességet a légsűrűség is, tehát például a tengerszint feletti magasság.

9. Véletlenszerű belépőél mozgások.

10. Nagyobb (pl. trike-ra való) mentőernyőknél már nyíláskésleltető, nyílás szabályozó elemek is lehetnek beépítve (pl. slider).

Látható, hogy milyen nagyon sok paraméter összjátékán múlik egy körkupolás siklóernyős mentőernyő nyílási gyorsasága. Ezek után mondjon valaki egy számot!

Nem azt mondom, hogy a mentőernyő nyílási sebességének nincs jelentősége, mert igenis nagy jelentősége van a siklóernyős sportban. (Ellentétben az ejtőernyőzéssel, ahol nincs akkora jelentősége, mert egy jó ejtőernyős mindig időben fogja működtetni a tartalékernyőjét, és erre lesz elegendő magassága is).

A siklóernyős repülés gyakran igen kis magasságban, akár 5-10méteren történik (pl. lejtőzés egy hegy mellett), de rendszeresen 1-200m alatt, és mivel mi kizárólag kis sebesség mellett nyitjuk a mentőernyőnket, minden módon törekednünk kell a lehető leggyorsabb nyílási idő elérésére (a tervezőknek és gyártóknak, és a hajtogatóknak és a pilótáknak is).

Ha azt mondtam az írás elején, hogy „rossz kérdés” akkor nézzük, hogy mik lehetnének „jó kérdések” egy siklóernyős mentőernyővel kapcsolatban, szerintem.

 

Elsődleges kérdések:

1. Milyen erős? (Mekkora nyitási terhelést bír, mik a terhelhetőségi határai, és mekkora a működtetési sebességtartománya, tehát: milyen feladatra alkalmas?)

2. Mekkora a süllyedési sebessége? (milyen légsűrűség mellett, mekkora terheléssel, mennyi a garantált / várható süllyedési sebesség?)

3. Mennyire stabil?

4. Mennyire cizellált (átgondolt és megtervezett) a szerkezete (pl. nyílásgyorsító megoldások vannak-e rajta)?

 

Másodlagos kérdések lehetnek még:

Mennyibe kerül?

Mennyi az élettartama?

Mennyi az áthajtogatási ciklusa?

Mekkora a súlya?

Mekkora a hajtogatott mérete?

Irányítható-e?

Milyen a konténere?

Milyen a színe? (Sérült keresése esetén lehet jelentősége.)

 

Tehát, ha mentőernyők között válogatunk, akkor inkább ezekkel a kérdésekkel lehet érdemes „játszadoznunk”.

És végül, amit az elején ígértem, hogy senki ne maradjon kielégítetlen, a konkrét válasz a kérdésre:

 

Általában 4 másodperc alatt nyílik ki egy siklóernyős mentőernyő.

 

Aki nem hiszi, járjon utána.

 

Gyors nyílást és puha földetérést (vagy inkább: soha ne legyen rá szükséged?)!