Felhőút Sportrepülő

EGYESÜLET

változásokkal

egységes szerkezetbe foglalt

 ALAPSZABÁLYA

Gödöllő, 2016. év február hó 28.

 

Az Egyesület Közgyűlése, figyelemmel arra, hogy a tagok a 2003-ban megalakított és 12 éve működő egyesületet az új Polgári Törvénykönyvnek megfelelően tovább kívánják működtetni, ennek érdekében az alábbi, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el, az alábbiak szerint.

 

I.

AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület teljes neve: Felhőút Sportrepülő Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 2100 Gödöllő, Röges utca 14.

3. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy.

4. Az egyesület honlapja: www.felhout.hu

 

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

1. Az Egyesület céljai:

Az Egyesület fő célkitűzése a sportrepülés, különösen a siklóernyőzés és a motoros siklóernyőzés, biztonságos, közös gyakorlása, valamint ezen sportok népszerűsítése.

Az egyesület célja az egészséges életmód, a természetben végzett rendszeres testedzés népszerűsítése.

Az egyesület célja a természet és környezetvédelem, az ember és a természeti környezete harmonikus egyensúlyának a megteremtése és fenntartása.

Az egyesület célja a közösségi élet kibontakoztatása.

 

Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében szervezi tagjainak tevékenységét, megfelelő kereteket teremt tagjai személyes és anyagi felajánlásainak megfelelő felhasználásához. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében előmozdítani törekszik tagjai kezdeményező készségét.

 

2. Az egyesület tevékenységei:

I. A céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:

A sportrepülés, különösen a siklóernyőzés és a motoros siklóernyőzés, szervezett keretekben történő gyakorlása, e sportágak megismertetése, népszerűsítése, utánpótlás képzése, oktatása, versenyszerű űzésének a támogatása, szakmai felügyelete, szaktanácsadás, a szakirányú ismeretek, tapasztalatok kölcsönös rendelkezésre bocsátása.

Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében honlapot és információs hálót működtet, különböző rendezvényeket, ismeretterjesztő programokat, előadásokat, oktatásokat, versenyeket, bemutatókat, illetve egyéb közösségi összejöveteleket szervez, valamint támogatja a mások által szervezett hasonló rendezvények, események megvalósítását. A siklóernyőzés iránt érdeklődő személyek számára biztosítja a siklóernyős repülést bemutató, ismertető, szoktató repülések lehetőségét.

Légi fényképek és filmek készítésével ezek bemutatásával – kiállítás és egyéb kommunikációs eszközökön keresztül – igyekszik széles rétegek figyelmét felhívni a sportág szépségeire.

Az Egyesület együttműködésre törekszik minden olyan magán személlyel és szervezettel, aki/amely az Egyesület céljaival egyet ért és a közös célok megvalósítása érdekében együttműködési szándékát kinyilvánítja.

Az Egyesület az alapcél szerinti tevékenységen kívül, a következő közhasznú tevékenységeket is végzi a közfeladatok, valamint az azokat meghatározó alábbi jogszabályhelyek megjelölésével:

 

-         a sportról szóló  2004. évi I. törvény 49. § c) pontja alapján az Egyesület tevékenysége által elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlás feltételeinek megteremtését,

-         Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 15. pontja alapján az Egyesület szervezett keretekben biztosítja a fiatalok számára a sportolási lehetőségeket.

Az Egyesület közhasznú jogállással nem rendelkezik.

II. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:

Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át.

Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az Egyesület ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. 

 

III.

A TAGSÁGI VISZONY

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a nagykorú természetes személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületnek sem korlátozottan cselekvőképes kiskorú sem cselekvőképtelen kiskorú tagja nem lehet.

Az egyesületi tagság formái:

a)      rendes tagság,

b)      tiszteletbeli tagság,

c)      pártoló tagság. 

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

 

2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a nagykorú magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.

A Ptk. 3:65. §-a szerint az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

Az Egyesület tagjává válást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani.

Rendes taggá választásról első fokon az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el.

 

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

- részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat;

- bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók,

- jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

- igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,

- a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

 

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

- kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

- kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

- kötelesek eleget tenni az előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek;

- kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;

- nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

 

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a Közgyűlés felkérése alapján – az a nagykorú személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

Tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

 

4. Pártoló tag lehet olyan magyar vagy külföldi állampolgár, természetes nagykorú személy, aki/amely az Egyesület tevékenységét anyagi, szakmai, erkölcsi vagy egyéb támogatásban kívánja részesíteni. A pártoló tag jogosult az Egyesület tevékenységéről információt szerezni, javaslatait, véleményét a Közgyűlés előtt vagy az Egyesület által szervezett fórumokon elmondani. A pártoló tag köteles a vállalásait maradéktalanul teljesíteni.

A pártoló tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható.

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges.

 

5.  Az Egyesület tagja, a vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

 

6. A tagsági viszony megszűnik:

a)        a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával;

b)      a tag kizárásával;

c)      a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;

d)      a tagsági jogviszony felmondásával.

 

Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. Az Elnökség tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagok fegyelmi ügyében első fokon a Közgyűlés jár el.

 Kizárható  az Egyesület tagjai közül:

‒ az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíj fizetési mulasztást),

– az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

 

E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan.

A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az Elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.

A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

 

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

‒ az Elnökségi döntés esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,

‒ fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozat meghozatalának napján.

 

A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harminc napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag 60 napon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette.

Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat.

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.

 

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:

a)          Közgyűlés,

b)          Elnökség,

 

Az Egyesület tisztségviselői:

a)      elnök,

b)      elnökségi tagok

Az Egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek.

 

2. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége az Egyesület döntéshozó szerve.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. A közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza meg

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:

‒ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

‒ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

‒ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

a) A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kijelölése.

A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze, akadályoztatása esetén, azt bármely elnökségi tag írásban összehívhatja.

A közgyűlés ülése főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

‒ az egyesület nevét és székhelyét;

‒ az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

‒ az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – a megküldött meghívó útján – értesülnek.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az Egyesület tagja a közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül, írásba foglalt indokolással kérheti az Elnöktől a napirend kiegészítését. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönthet a napirend kiegészítésének tárgyában. A kiegészített napirendet is igazolható módon közölni kell a tagokkal, ha ez nem sikerül, akkor a Ptk. 3:17. § (6) bekezdése szerint kell eljárni. 

 

b) Az ülés lebonyolítása

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők.

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az egyik elnökségi tag látja el a levezető elnöki teendőket.

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról. A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel.

A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.

A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

c) A közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban – a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetés mellett – a megismételt közgyűlés időpontja is feltüntetésre került.

 

d) A szavazás módja, a határozatok közlése:

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést vagy elvetettnek kell tekinteni vagy új szavazást kell tartani.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

 

A Ptk. 3: 76. § (1) bekezdése alapján az  egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Ptk. 3: 76. § (2) bekezdése alapján az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés a határozatát, a jelen nem lévő tagnak térítvényes, könyvelt postai küldeményként kézbesíti. A kézbesítés címe a jelen nem lévő tag mindenkori lakcíme.

 

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-        kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-        bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.

-        aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

-        akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

-        aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

 

e) Jegyzőkönyvezés

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket.

 

f) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

d) megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető tisztségviselőit, továbbá megállapítja az esetleges díjazásukat.

e) az éves költségvetés elfogadása;

f) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

j) dönt a tiszteletbeli tag felvételéről;

k) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíj mértékét,

l) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,

m) továbbá minden olyan kérdésben történő döntés melyet jogszabály vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

 

3. Az Elnökség

a) Összetétele

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. (a Ptk. 3:78. §- szerinti rendelkezés)

 

b) Működése

Az Elnökség döntéseit ülés tartásával hozza meg.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 14 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.

 

c) Hatásköre

Az Elnökség dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:

- ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza;

- az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;

- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

- az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

- első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az Elnökség tagjainak és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével);

- dönt az Egyesületi tagságra jelentkezők felvételéről,

- dönt a pártoló tagok felvételéről,

- javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,

- befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;

- az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol.

 

4. Az Egyesület tisztségviselői 

a) Megbízatási idő

Az egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.

 

b) Összeférhetetlenségi szabályok

Az Egyesület vezető tisztségviselőire a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.

 

c) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

 

Az elnök feladatai:

- a Közgyűlés és az elnökségi ülések megszervezése és levezetése,

- rendezvények szervezése,

- a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,

- az Egyesület működésének irányítása,

- képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett.

 

A további elnökségi tagok feladatait és a közöttük levő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.

 

Az egyesület első vezető tisztségviselői:

Elnök:                                     Szabó Péter

Elnökségi tag:                        Lányi Aladár

Elnökségi tag:                        Pákozdi Andor

 

5. A képviselet rendje

Az egyesületet az elnök önállóan képviseli. A képviselet jelen pont szerinti rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.

 

V.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

a)      tagdíjak,

b)      természetes személyek anyagi támogatásai,

c)      gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel,

d)      befektetési tevékenységből származó bevételek,

e)      egyéb bevételek.

 

2. Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.

A tagdíj mértéke évi 6000Ft, azaz havi 500Ft. Év közbeni belépéskor a tagdíj a belépés napján esedékes, a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat egy összegben előre a tárgyév január 20. napjáig kell megfizetni, készpénzben vagy az egyesület Pátria Takarék pénzintézetnél vezetett 65100266-11065584 számú bankszámlájára átutalni.

 

VI.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

- a tagok kimondják megszűnését; vagy

- az arra jogosult szerv megszünteti.

- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

 

VII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2016. év február hó 28. napján fogadta el.

2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

3. Tekintettel arra, hogy az Egyesület a Magyar Repülő Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) tagja, így a Szövetség Alapszabályának II.1. pontja alapján, a Szövetség célkitűzéseit elfogadja, Alapszabályát magára nézve kötelezőnek elismeri.

Jelen egységes szerkezetű okirat elkészítésére az okirat teljes szövegének változása (a korábbi szöveg hatályon kívül helyezése és a létesítő okirat teljes új szövegének megállapítása) adott okot.

 

Alulírott Szabó Péter elnök igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján kialakult hatályos tartalmának. 

Nyilatkozom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege nem ütközik a Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V. törvény kötelező rendelkezéseibe.

Kelt, Gödöllő, 2016. február 28.

Szabó Péter

Egyesület elnöke