Kacár tanya - 2010
Kacár tanya - 2010
A hétvégén (2010. július 16-17-18-án) a Kacár tanyán Felhőút csapatépítő bulin vettünk részt. A Kacár tanyát a Vác fölötti Szokolyán, gyönyörű környezetben Lénárt István és felesége, Emi üzemelteti. A tanyán a népi építészet és a népi mesterségek bemutatása történik a látogatók számára, az ősi, népi tudás igazi tárhelye. Érdemes meglátogatni a honlapjukat: www.kacar.hu
Ez már a második ilyen rendezvényünk volt. Az idei egy kicsit másképp alakult, mint a tavalyai, de akik ott voltak, azok az idén is jól érezték magukat. Jó kis csapat jött össze.
Az idén az időjárás lehetővé tette, hogy lerepülést szervezzünk pénteken délutánra. Megoldottuk a reptérre kiszállítást és a hazafuvarozást is, háztól-házig. Először 6 fő jelentkezett, majd az egyik pilótának a munkahelyén kitalálták, hogy dolgozzon este 8-ig, így ő kiesett. Sajnos a startnál is kiesett egy ember (asszony) egy kisebb sérülés miatt, így ő csak este 11-re ért le a tanyára, és addigra már bokától derékig gipszben is volt az egyik futóműve. Külön köszönet illeti Jámbor Tamást, aki fuvarozta őt, és végigszenvedte vele a hazai egészségügy nyújtotta élményeket. A sérültünk ezután a talicskáról követhette az eseményeket (ami nem is volt teljesen veszélytelen, mert nem mindig józan sofőr vezette a szerkezetet :-)
A négy pilóta (Derce Tamás, Fiel Laci, Gyurcsó Attila, Kiss Zoli) egy szép, egy óránál kicsit hosszabb repülés után, szerencsésen megérkezett Szokolyára.
A péntek estét (és a szombat kora hajnalt) nyársalással töltöttük. Ezen 16-an vettünk részt, plusz a gyerekek, jól éreztük magunkat. Utána a hazajövősök hazajöttek (a fuvarozást Csiki Zoli, Madarász Sanyi és Lak Attila vállalták), az ott alvósok ott aludtak. A szállás nagyon-nagyon sok csillagos: különböző nád-, sár- és földkunyhókban lehet aludni (ezeket István saját kezűleg készítette!), vagy saját sátorban, vagy szabad ég alatt.
Szombaton újabb résztvevők érkeztek. A szombati programokat nagyon megnehezítette az erős napsütés és a nagy meleg. A gyerekek medencében pancsoltak, a felnőttek meg hűsöltek egy széljárta pajtában. Közben zajlottak a programok, dagasztottunk, kenyeret sütöttünk, kovácsoltunk, szőttünk, fontunk, búzát arattunk, csépeltünk, stb. stb. Közben és utána légpuskás céllövészetet tartottunk Mekli Imre billenős céltáblájának a segítségével (ezt is a pajtában, fedett, árnyékos helyen). Volt vagy 7-8 légfegyver, puskák és pisztolyok is.
A végén egy kombinált célba lövő két tusa csapatversenyt is rendeztünk, melyen 4 darab két fős csapat mérte össze a tudását. A feladat összetett volt és időre zajlott. Le kellett küzdeni az öt célt, majd egy talicskával egy nagy farönköt körbe tolni egy meghatározott útvonalon, és fáradtan, lihegve, remegő kezekkel és lábakkal, ismét leküzdeni az 5 célt. Ezt a két csapattag egymás után hajtotta végre és az időmérés folyamatosan ment (bár egyéni részidőket is rögzítettünk). A verseny izgalmas és jó hangulatú volt.
Végeredmények:
negyedik helyezett lett: Rákóczi Gábor - ifjabb Rákóczi Gábor,
harmadik: Mekli Imre - Mekli József,
második: Izbéki Csaba - Mihály Márkó,
első: Virág Pisti - Szabó Péter
Délben ebéd, majd íjászkodtunk (bár a napra ekkor még mindig nem merészkedtünk ki), és fémkeresőztünk. Szombaton összesen 15-en voltunk ott, plusz 4-5 gyerek. A szombatot is nyársalással és tűz körüli beszélgetéssel zártuk. Nagyon szép volt az ég, a csekély fényszennyezettségnek köszönhetően rengeteg csillagot lehetett látni, és sok hullócsillagot is.
Vasárnap kora reggel esőre ébredtünk, odaért, aminek éjjel még csak a távoli villámlásait csodáltuk. Reggel összeszedelőzködtük és 8 óra körül el is hagytuk a tanyát.
Köszönet Lénárt Istvánnak és családjának a lehetőségért és a gondoskodásért, csodaszép élményt nyújtottak mindannyiunknak.
- 6934 reads
