A drónok lehetséges szerepe a siklóernyőzésben
Szabó Péter
A DRÓNOK LEHETSÉGES SZEREPE A SIKLÓERNYŐZÉSBEN
2018.12.24.
Egy nyugdíjas mérnök repülőtársam és barátom drónokról szóló előadása után, még napokig beszélgettünk vele a kérdésről. A lehetőségek szinte végtelenek. A drón a mai világunk egyik legdinamikusabban fejlődő, forradalmi, technikája. Lépten, nyomon beleütközünk a témába, rengeteg fejlesztő csapat dolgozik az ügyön, és egyre inkább a hétköznapi életünk részévé is válik. A hardver viszonylag egyszerű és olcsó, sokak számára hozzáférhető, ez is segíti a rohamos elterjedését.
Mivel mi siklóernyősök vagyunk, nem csak az „átlagember” szemével vizsgáljuk a kérdést, hanem mint repülő ember is. Én eddig általában konkurenciaként tekintettem a drónokra, ha másért nem, hát az amúgy is szűkös légtereink további benyüzsgéséért (de munkát is vesznek el tőlünk). Előnyünk eddig talán csak annyi van a rohamos terjedésükből, hogy már nem mi vagyunk a „légtér fekete bárányai”, mert a drón-kérdés szabályozása akkora problémát jelent a hatóságoknak, hogy hozzájuk képest mi szűz koszorúslánykák vagyunk.
Arról most nem is beszélve, hogy azért a drón jellemzően nem emberes repülés (most még), tehát teljesen más kategória, mint a mi repülésünk, nem is tekintem egyenrangúnak, (mint a modell reptetést sem). Talán még repülésnek sem igazán tekinthetjük, hiszen ezen az alapon akkor akár a gyerekek sárkányeresztését is repülésnek kellene tekintenünk (és a frizbizést, a gázzal töltött lufit, vagy a tollaslabdázást?). Ha másért nem is, a lelki okok miatt mindenképpen szét kell választanunk a dolgokat, ugyanis teljesen más, ha az ember egy technikai kütyüvel játszik, mintha az életével.
De, ebben az írásomban most nem a lelkizéssel szeretnék foglalkozni. A drónokkal vívott „csatában” már vesztettek a repülősportok, mivel a drónokkal kapcsolatban legalább 4-5 nagyságrenddel (!!!) több ember érintett (lesz érintett hamarosan), mint akár az összes repülősportban. Akkora üzleti érdekek mozognak a háttérben, hogy esélyünk sincs hosszú távon. A mi repülőegyesületünkben már az idei évben megtörtént az első motoros siklóernyő - drón konfliktus, de szerencsére ez még csak veszélyes megközelítés volt, így sérülés nem történt. Majd lesz súlyosabb is, nyilván csak idő kérdése (mint ahogy a repülőmodell – siklóernyős konfliktus is előfordult már).
Itt, engedjetek meg egy gondolatnyi kitérőt. Úgy vélem, hogy mivel a gép minden szempontból jobb, mint az ember (érzékelés, megbízhatóság, manőverező képesség), erkölcsileg a siklóernyőnek (vagy bármilyen, a levegőben testileg is jelenlévő ember vezette légijárműnek) elsőbbsége kell, hogy legyen kitérés esetén. Vagyis a távirányítású, vagy programozott és önvezérlő, vagy akár teljesen önálló (vagy ezek tetszés szerinti kombinációja alapján manőverező) légi eszközöket csak akkor szabad a hagyományos emberes légijárművekkel egy légtérbe engedni, ha a gépek garantálni tudják az elkülönítést, tehát a biztonságos távolság megtartását a többiekkel szemben, és a biztonságos kitérésüket. Ennek ki kell dolgozni a technikai és a jogszabályi feltételeit. Ezeket kíváncsian várom.
Bár, nyilván ez nem jogszabály, csak sci-fi, de talán érdemes megemlítenem a robotika három alaptörvényéből (Isaac Asimov) az első pontot:
"1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen."
Ezt jó lenne betartani, legalább addig, amíg még mi hozzuk a törvényeket és nem ők.
Az előzőekben említettek ellenére, most optimista leszek, megkeresem a dolgok pozitív oldalát, sőt, álmodozni fogok. Végiggondoltam, hogy milyen hasznos dolgokat jelenthetnek majd a drónok a jövőben a siklóernyősök számára.
Előre bocsátom, hogy ez egy felhőtlen ötletelés lesz a részemről, egy agymenés. Nem foglalkozom az esetleges nehézségekkel, azokat majd megoldja a fejlődés.
Abból indulok ki, hogy maga a repülés az továbbra is a hagyományos eszközünkkel fog történni, tehát nem az emberes drónrepülésre gondolok, hanem a tényleges siklóernyős repülések drónok általi segítésére.
Nézzük, mik jutottak eszembe!
1. Felszállás előtt és a start során:
1.1. A drón segítheti a siklóernyős felszállóhelyeink elérését. Felviheti a felszerelésünket a starthelyre, persze akár az embert is, ez csak méret és teherbírás kérdése, de a két eset között kb. négyszeres súlykülönbség van (30kg - 120kg).
1.2. Ha nem hegyi startban gondolkodunk, akkor egy drón akár fel is vontathatna egy siklóernyőst, hiszen ehhez is csak néhány 10kg-nyi erőt kell kifejteni.
1.3. A felszállás előtt egy drón aktuális, helyi meteorológia adatokat nyújthat a pilótának, magassági szél, hőmérsékleti gradiens, stb. stb., akár 1000 méteres magasságokig is.
1.4. A starthely előtt cirkáló drónfalka jelezheti a startra legmegfelelőbb pillanat (pl. termik) közeledését.
2. Repülés közben:
2.1. A pilóta előtt repülő, akár több 10 db-os drónfalka szondázhatja a légteret, és akár a pilóta műszerére közvetítve ki is jelezhetné az előtte álló pár km-es terület légköri viszonyait (emelések, merülések, turbulenciák).
2.2. Hosszú időtartamú repülések alatt (távrepülés vagy akár lejtőzés), ételt, italt vihetne a drón a pilótának. Ez nem okoz nehézséget, hiszen nem zárt kabinban repülünk, tehát csak mellé kell repülni, és a pilóta könnyedén átvehet bármit.
2.3. Versenyeken, vagy sűrű légtérben, akár pályákat lehetne velük kijelölni, vagy fordulópontokat rögzíteni a térben.
2.4. Versenyeken, vagy akár hétköznapi repülés közben a média, vagy hozzátartozók számára közvetíthet a helyszínről (bár ez magát a repülést csak közvetve segíti).
2.5. Versenyeken az előre repülő drónok nagyban segíthetik a következő termik elérését, vagy akár finomíthatják a végsiklás számítást.
2.6. Érzékeny légterű területeken járőröző drónok folyamatosan ellenőrizhetnék a légtérhatárok betartását.
3. Vészhelyzetek:
3.1. A környező légtér meteorológiai viszonyait szondázó drónok segíthetnek elkerülni a veszélyes területeket, ezáltal megelőzve az esetleges eseményeket.
3.2. A siklóernyő kupola szárnyvégeire rögzített drónok megakadályozhatnák a kupola csukódásait.
3.3. Ha mégis bekövetkezik a siklóernyő működésképtelensége, akkor drón segíthetné a mentőernyő nyitást, például a konténer megfelelő eltávolításával és biztonságos térbe szállításával, megakadályozhatná a mentőernyő és a pörgő főernyő összeakadását.
3.4. Sűrű repülési területen akár mentő drónok is készenlétben állhatnának. Három drón egy kifeszített hálóval már el tudna kapni egy kontrollálatlanul zuhanó siklóernyőst.
3.5. A mentőernyő tetejére rögzített drón nem csak mentőernyő nyitását segítheti, hanem a földetérés előtti működésbe lépésével mintegy „fékező rakéta”-ként minimálisra csökkentheti a mentőernyős földetérés sebességét.
3.6. Kicsit magasabban működésbe lépve akár a földetérés helyét is módosíthatja, mondjuk, az utolsó 20-30 méteren megfogja az ereszkedő mentőernyőt és oldalirányba elmozogva a legközelebbi akadálymentes, biztonságos földetérési pontra helyezi le a pilótát.
3.7. Sőt, igazából mentőernyőre sem lenne szükség. Egy megfelelő drón akár lehet maga a mentőernyő is. Vészhelyzetben a beülő aljáról vagy hátuljáról leválva eltávolodik a pilótától, és egy erős acélszállal megtartja, megfékezi a zuhanást, és puhán leteszi a pilótát egy biztonságos területre. (Nem kell az egész ereszkedés alatt biztosítani a kis sebességű süllyedést, elég csak valamennyire fékezni, és csak a földetérés előtti utolsó pár 10 méteren kifejteni a komoly fékező erőt, hogy végül minimális sebeséggel tegye le a pilótát.)
3.8. Ha egy siklóernyős mégis fára száll valamilyen okból (akár főernyővel, akár mentőernyővel), drónok könnyen, gyorsan és kíméletesen elvégezhetik a felszerelés leszedését a fáról.
3.9. Eltűnt pilóta keresését végezhetik el drónok.
A fenti ötletek közül néhánynak a megvalósításával gyakorlatilag teljesen megszüntethető lenne a siklóernyős sérülések veszélye.
4. Leszállás:
4.1 A drón előre repülhet és a terep feltérképzesével leszállása alkalmas területeket jelölhet ki a pilóta számára.
4.2. Bonyolult körülmények közötti leszállás előtt egy drón előre mehet, és például füstöt engedhet ki a leszálló terület légáramlási viszonyainak a megfestésére (vagy a műszerünk kijelzőjén jelenhetnek meg a mért adatok).
5. Leszállás után:
5.1. Terepre szállás után segíthet a pilótának a legkedvezőbb kivezető út megtalálásához.
2.2. A felszállás előtti helyzethez hasonlóan, ismét szállíthatja a felszerelést, vagy akár az egész pilótát elviheti egy kívánt pontra, ahonnan a hazatérés már megoldható a hagyományos módokon.
Zárszó:
Vannak még egyéb ötleteim is, lehetne alkalmazni drónt például az oktatás során is (és nem írtam a sötét oldalról, amit szintén lehetne vizsgálni, de, van, amire nem akarok ötleteket adni : - ) és biztos, hogy jó néhány dolog másnak jut majd eszébe, de első löketre, gondolatébresztőnek, legyen elég ennyi.
Bízom benne, hogy az ötleteimmel megindítom mások fantáziáját is. Engedjétek el a fantáziátok, és találjuk ki a jövőt. Tudjátok: „a jövő a fejünkben keletkezik”.
- 1806 olvasás