A kutyázás
avagy:
egy kis siklóernyős nyelvészkedés

Nemrégen egy barátomtól kapott e-mailben olvastam a következő mondatot: "Elhatároztam, hogy nekiállok kőkeményen kutyázni."
Ez egy nagyon dicséretes elhatározás, sokunkra ráfér egy kis kupolázás. Mi is? Kutyázás, vagy kupolázás?
Nagyon sok levélben olvasom a levelezési listákon is ezt az egyre jobban elterjedő, és szerintem hibás szót: kutyázás. Gondoltam, megér pár sor nyelvészkedést, hogy kicsit megvilágítsam a dolgokat. Te, kedves sporttársam, vajon tudod, hogy miért hívják azt a bizonyos tevékenységet kutyázásnak? Mi köze van ennek a tevékenységnek a kutyákhoz?

Semmi!

Ez ugyanis nem pontos kifejezés. A kutyázás szó az ejtőernyőzésből került át a siklóernyőzésbe, de mivel hasonló dolgot jelent, és hasonlóan is hangzik, mint a "kupolázás" szó, valaki az elején összekeverte, elferdítette a jelentését, és így került át a siklóernyős köztudatba. Tulajdonképpen értelmét is vesztette. Azt a tevékenységet, amire az a kedves barátom gondolt a levelében (tudniillik a siklóernyő kupola felhúzásának és stabilizálásának), "kupolázás" a neve.

A "kutyázás" eredetileg azt a helyzetet jelentette, amikor erős szélben földetért egy ejtőernyős (jellemzően körkupolával), a kupola belobbanása, és húzóereje miatt nem tudott felállni, és négykézláb próbált a kupola felé közeledni, hogy leomlassza azt, vagy hogy kicsit lazítson a zsinórok feszülésén, és fel tudjon állni. Persze ezt nem tudta megtenni, mert a szél a belobbant kupolát mindig odébb húzta, ezért egy nagyon mulatságos helyzet jött létre. Négykézláb botladozva "szaladt" az "áldozat" a kupola felé, a kupola meg húzta őt egyre tovább. A kupolát leoldani nem tudta, sem a zsinórt behúzni, mert amint felvette a kezét a talajról, azonnal arcra esett volna. Szóval patt helyzet.

Ezt a produkciót a starthelyen szórakozó társaság általában azzal díjazta, hogy mindenki ugatni kezdett, majd nagy röhögésbe fulladt a dolog. Tehát az a kutyázás, amikor valakit húz a belobbant kupola a földön, és ő négykézláb "szalad" utána, mert ekkor teljesen úgy néz ki, mint egy pórázon húzott kutya. Ebbe talán még az is belefér, ha nem csak négykézláb közlekedik, hanem közben különböző szabadgyakorlatokat mutat be, mint például háton-, hason-, oldalt-csúszás, különböző stílusú átfordulásokkal összekötve.
Ha lenne a kutyázásban verseny, azt valószínűleg az a kedves hölgy versenyző nyerné, aki valamikor a 80-as években a gödöllői reptér melletti, frissen trágyázott szántóföldön mutatta be a gyakorlatát. A több száz méteres kutyázásának a szántóföld szélén lévő fasor vetett véget. Az eredményt kinek-kinek a fantáziájára bízom.

Ez a produkció siklóernyővel ritkábban fordul elő, mivel kisebb a felület, mint egy nagy körkupolás ernyőnél, és súlypontban vagyunk ráakasztva. A váll felfüggesztés (ejtőernyő), ugyanis nagyon megnehezíti a felállást egy esetleges vonszolódás során.

Ennyit a siklóernyős nyelvészkedésről. Én maradok a kupolázás szónál, de ki-ki használja nyugodtan azt a kifejezést, amelyiket jobban kedveli. Nem egy ilyen torzulásra van példa a nyelvünkben. Ha azonban a "rossz" szót használja valaki, legalább tudja, hogy honnan származik, és mit is jelent, amit használ.